A jelenlegi statisztikai adatok szerint, a német munkaerőpiacon továbbra is több százezer betöltetlen pozíció van. 2017 májusához képest, amikor is 1 millió üres álláshelyről szóltak a hírek, nem sokat javult a helyzet. Ez több gazdasági ágazatra is rendkívül negatív hatással van, és a szociális háló, illetve az egészségügy megfelelő működését is veszélyezteti.

 

Sajnos a tömeges migráció sem javított sokat a helyzeten

A menekültválság kirobbanásakor még igen sok gazdasági szakértő úgy vélte, hogy a német munkaerő piac problémáin enyhíthetnek az országba érkező közel-keleti országok lakói. A derék „szakemberek” valószínűleg nem vették figyelembe (esetleg nem is akarták), hogy a menekültek túlnyomó része nem rendelkezett a német nyelv alapszintű ismeretével, és semmilyen piacképes képesítésnek, szaktudásnak nem volt birtokában.

Ez a tény nem megnehezítette, hanem szó szerint lehetetlenné tette a németországi munkaerő piacon történő gyors elhelyezkedésüket. Ráadásul igen szép számban voltak az országba érkező menekültek között olyanok is (főként 20-40 év között fiatal férfiak), akik azon a véleményen voltak, hogy ők menekültek, ezért nem kötelezhetők arra, hogy dolgozzanak, viszont úgy vélték, hogy a szociális ellátás minden formája alanyi jogon jár nekik. Emiatt még egyszerű, nyelvtudást nem igénylő munkákat sem voltak hajlandók elvégezni.

Az elmúlt két év során szerencsére azért a helyzet némileg javult a német kormány nyelvoktatási programijai és integrációs törekvéseinek hatására. Ennek köszönhetően az országban menekültstátusszal rendelkezők mintegy húsz százalékának már van „rendes” bejelentett állása, viszont a nagyobb hányadukat még mindig az állam kénytelen ellátni az adófizetők pénzéből. A történtek fényében kijelenthető, hogy a közel-keleti országokból érkező menekültek, illetve az afrikai gazdasági bevándorlók révén sem csökkenthető számottevően a német gazdaság szinte minden területét sújtó munkaerőhiány.

 

A német egészségügy is állandó munkaerőhiánnyal küzd

A német egészségügyet mindig is a rendkívül magas ellátási színvonal jellemezte az utóbbi évtizedekben. A munkaerőhiány azonban az elmúlt pár évben egyre nagyobb méreteket öltött, ezen a lakosság szempontjából rendkívül fontos területen. Tény, hogy a kelet-európai országokból tömegesen érkeznek Németországba orvosok, ápolók (részben ennek tudható be, hogy a magyarországi korházakban lassan már csak mutatóban vannak szakorvosok), viszont ennek ellenére igen sok a betöltetlen pozíció (főként a kisebb városokban).

 

Durván 30 ezer szakmunkás hiányzik az építőiparból

Aki képben van a magyar építőipar jelenlegi helyzetével, és a „szaki hiány” mértékévek, az nyilván jól tudja, hogy kis hazánkban lassan már csak lasszóval lehet fogni kőművest, ácsot, villanyszerelőt, fűtésszerelőt stb. A németországi helyzet valamivel jobb ugyan, és az ágazat nem keveset tesz hozzá az ország GDP-jéhez, viszont a munkaerőhiány egyre nagyobb gondot okoz ezen a területen is. Tíz német építőipari cégből már hét küzd komolyabb munkaerő gondokkal annak ellenére, hogy szó szerint nem találni már olyan német céget, ahol ne dolgoznának magyar, lengyel, cseh, szlovák, román stb. nemzetiségű szakmunkások.  A fentiek tényében egyáltalán nem meglepő, hogy a germán építőipari vállalatok a munkaerőhiányban látják az ágazat dinamikus fejlődésének legjelentősebb hátráltató tényezőjét.

 

https://i0.wp.com/et-nos.de/wp-content/uploads/2017/12/work_002.jpg?fit=1024%2C491https://i0.wp.com/et-nos.de/wp-content/uploads/2017/12/work_002.jpg?resize=150%2C150KrisztinaGazdaságHírekA jelenlegi statisztikai adatok szerint, a német munkaerőpiacon továbbra is több százezer betöltetlen pozíció van. 2017 májusához képest, amikor is 1 millió üres álláshelyről szóltak a hírek, nem sokat javult a helyzet. Ez több gazdasági ágazatra is rendkívül negatív hatással van, és a szociális háló, illetve az egészségügy megfelelő...A legjobb nemetorszagi magyar közösseg
 
Érdekesnek találtad?